Én és te – általad, veled, benned

Evangélikus lelkigyakorlatos napok Majkon

Személyes jelenlétünk tudatos megtapasztalása itt és most; a velünk-közöttünk-bennünk jelenlévő Krisztussal való találkozás a csendben; lehetőség a szemlélődés, a Jézus-ima, a szentírásiszöveg-meditáció, illetve a lutheri Miatyánk-meditáció különböző imaformáinak kipróbálására, gyakorlására; az ezekkel kapcsolatos élmények, tapasztalatok, fájdalmak és örömök megbeszélése közösségben – mindezekre jó alkalmat kínált ez év októberében az Én és te – általad, veled, benned cím jegyében Majkpusztán megtartott, háromnapos evangélikus lelkigyakorlat.

Az egyházunkban talán még újnak és különlegesnek számító lélek- és életmélyítő programon idén ősszel tíz lelkész, illetve gyülekezeti munkatárs vett részt dr. Varga Gyöngyi és Percze Sándor lelkész vezetésével. A napközben közösen végzett imagyakorlatok között bőven jutott idő arra is, hogy ki-ki egyedül vonuljon el a természetbe szemlélődni, illetve megtapasztalhatták a résztvevők a reggeli torna gyanánt is végzett fohászmozdulatok kifejező erejét éppúgy, mint a szavak és beszélgetések nélküli csendes órák együtt megélt áldásait. A lelkigyakorlatos napok minden estéje úrvacsorai közösséggel, majd azt követően jó hangulatú beszélgetéssel zárult. (Ezúton is külön köszönet a ménfőcsanaki gyülekezetből érkezett asszonyoknak a konyhai ellátásért és a kitűnő házias ízekért.)
      Az együttlétnek – mint imádságos hely – a valamikori kamalduli kolostor cellaházai adtak otthont.
      A lombardiai gyökerű, némaságot fogadott, fehér csuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú kamalduli szerzetesek 1735-ben érkeztek Majkra, és a bencéseknél is szigorúbb rend szerint éltek. Külön-külön elmélkedtek cellaházaikban – minden háznak külön kápolnája volt –, imádságaikban hordozták a remeteséget támogató főúri családok tagjait, de tudományokkal és művészetekkel is foglalkoztak. A házakhoz egy-egy, azokkal megegyező méretű kert is tartozott, ahol gyógy- és fűszernövényeket, zöldségeket és gyümölcsöket termesztettek. A kamalduli szerzetesek Majkon létének II. József 1782 januárjában kiadott rendelete – mellyel feloszlatta a „hasznos tevékenységet” nem folytató rendeket – vetett véget, de kolostoruk, középen a templomból megmaradt magányos, jellegzetes toronyépülettel, ma is várja az elcsendesedni, imádkozni vágyókat.

Megjelent: Evangélikus Élet, 78. évfolyam 44. szám – 2013. november 3. 7. o.

Menü

Validálás

Valid XHTML Strict | CSS