Család a gyülekezetben – gyülekezet a családban

Hitoktatók első kerületi találkozója délen

„Mint a folyóvíz mellé ültetett fa” – ezzel az első zsoltárból vett mottóval rendezett hitoktatói találkozót a Déli Egyházkerület 2010. március 20-án. Az első ízben meghirdetett tanulmányi napon – amelynek az Evangélikus Hittudományi Egyetem adott otthont – lelkészek és hitoktatók vettek részt közel ötvenen. A találkozó délelőttjén Bodó Sára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense A hit továbbadása közösségben címmel tartott előadást. A rendezvényen jelen volt Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő is.

A program kezdetén Széll Éva teológushallgató invitálta közös éneklésre a megjelenteket. Segítségével olyan gyermekénekeket eleveníthettek fel, illetve tanulhattak meg a résztvevők, amelyeket gyülekezeti és iskolai csoportjaikban is eredményesen alkalmazhatnak.
      Az ószövetségi kép feszültségéről szólt Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes Zsolt 1 alapján megtartott áhítatában. Mint fogalmazott: „Mi a szerteszét szóródás nagy kísértésével és a kiégés veszélyével szemben minden erőnkkel azon küzdünk, hogy a ránk bízottak meggyökerezzenek, stabilak legyenek, a zöldellő fához hasonlóan növekedjenek… A mai nap éppen erre a stabilitásra, meggyökerezésre, zöldellő életre szeretne minket szólítani, ennek a lehetőségét kívánja felmutatni, erősíteni.”
      Bodó Sára előadásában a családokkal való gyülekezeti együttműködés szükségességének, lehetőségeinek és korlátainak kérdéskörét járta végig hallgatóival. A hit fejlődését a magzati lét tapasztalataitól a csecsemőkor kizárólagos anyai függésén keresztül a családnak mint az Istenhez viszonyulás normáit elsődlegesen meghatározó közösségnek a bemutatásáig tárgyalta.
      Gondolatmenete második részében az előadó a gyülekezet családokkal való kapcsolatának természetes, szükségszerű és megengedő voltát hangsúlyozta. A gyülekezet és a család együttműködése természetes, mivel minden gyülekezeti tag „magával hoz” egy családot, melynek természetes módon tagja, illetve gyülekezeti tagságát is „magával viszi” családjába. Szükségszerű e kapcsolat, mert a hit továbbadása nem történhet izolált módon: a gyermek nem szólítható meg családja nélkül. Ugyanakkor ismerni kell a családokkal való együttműködés korlátait is, hiszen a társadalom szerkezetének átalakulása miatt a klasszikus kapcsolattartási formák nehezen vagy egyáltalán nem megvalósíthatók.
      Délután forgószínpadszerű csoportfoglalkozásokkal folytatódott a program, melynek során – Grendorf-Balogh Melinda, Kerepeszki Anikó, Szűcs Petra és Szabóné Mátrai Marianna közreműködésének köszönhetően – a családi nap, a családi istentisztelet, a táborok és a szabadidős programok, valamint a konfirmandusóra és a konfirmáció témakörein belül négy helyszínen gyűjthettek hasznos ötleteket a találkozó résztvevői.
      A tartalmas, vidám együttlét ötletbörzével, közös énekléssel és imádsággal ért véget.

Megjelent: Evangélikus Élet, 75. évfolyam 13. szám – 2010. március 28. 1&3. o.

Menü

Validálás

Valid XHTML Strict | CSS